1. Az influenza elleni védőoltás társadalmi hasznosságának számítása statisztikai adatok alapján

Vajó Péter, Bács Zoltán

Tanulmányunkban olyan célt tűztünk magunk elé, melyre vonatkozóan sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk precedenst: tényadatokból kiindulva számszerűsíteni az influenza elleni védőoltás hatékonyságát, s a valós adatok alapján számított hatékonysági értékből kiindulva megállapítani a védőoltások révén be nem következett megbetegedések számát.

Tanulmányunkban a 2018/2019-es influenza szezon adatait elemeztük. Munkánk során a népesség számra, a beoltottságra és a megbetegedések számára vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat elemeztük, vontunk le belőlük objektív következtetéseket. Problémát jelentett, hogy az eltérő adatállományokban eltérő korcsoportokra vonatkoztatva jelentek meg az alapadatok, így azok között a konszenzust meg kellett teremteni, összehasonlítható korcsoportokat kellett képezni. Végső soron három jól elkülöníthető korosztály keletkezett. A kiskorúak csoportja (0 – 18 év), a gazdaságilag aktívak (19 – 59 év) és a 60 év felettiek korcsoportja. Ez a három korosztály népességileg, beoltottság és megbetegedés szerint jól elkülöníthetővé vált.

Bemutattuk az influenza betegséget általánosságban, az influenza vírus jellemzőit, változékonyságát. Ismertettük a jellemzően érintett korosztályt, a kezelendő betegek számát, az elmúlt 5 – 10 évre vonatkozó trendeket.

A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből a szubjektivitást teljes mértékben kizárva látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet – elsőként a hazai szakirodalomban – számszerűsíteni is sikerült.

 

Kulcsszavak: Kvalitatív Módszerek, Finanszírozás, Egészség

JEL Kódok: C4, G0, I1

10.30716RSZ2111

DOI: 10.30716/RSZ/21/1/1