1. A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata

Testing the employee performance prediction capability of selection tests

Czine Péter

A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét.

A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte.

Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés.

Kulcsszavak: Munkavállalói teljesítmény, Kiválasztási folyamat, Mérés és értékelés, Kompetenciák

10.30716RSZ201911

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/1

2. Magánszemélyek levéltári iratajándékozásának tanulságai JNSZ megyében

The lessons learned from private document donations in JNSZ County

Csönge Attila

Történelmi ismeretekhez jellemzően írott dokumentumok kutatásával jutnak történészeink. Történelmünk forrásait a levéltárak őrzik. Hazánk legnagyobb közgyűjteménye, egyben legnagyobb levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár, mely 2012-ben az Országos Levéltár és a megyei levéltárak összevonásával jött létre.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár sok évtizede gyűjti a megye településeinek közigazgatási iratait. A különböző hivatalokat, bíróságokat, iskolákat és állami vállalatokat törvény kötelezi arra, hogy történelmi szempontból maradandó értékű, vagy jogbiztosító irataikat tizenöt év elteltével leadják a levéltárakba. A magánszemélyeket, egyesületeket és pártokat azonban semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy magántulajdonban lévő régi irataikat, fényképeiket átadják a levéltárak valamelyikének.

A hivatalos forrásokon túl a magániratok is számos értékes adalékkal szolgálhatnak a történelem részletgazdagabb bemutatásához és megértéséhez.

E rövid tanulmány azt mutatja be, hogy JNSZ megyében hogyan változott az elmúlt években a magánirat ajándékozás, milyen okok álltak a változás hátterében, milyen dokumentumokat ajánlottak fel részükre és ezek miért jelentősek a levéltári kutatás szempontjából.

Kulcsszavak: Kultúra, társadalmi értékek és életmód szociológiája

10.30716RSZ201912

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/2

3. Teljesítménymenedzsment-fókuszú társadalmi innováció a közszférában

Performance management focused social innovation in the public sector

Kucsma Daniella

Manapság egyre jelentősebb szerepet kap a teljesítménymenedzsment minden vállalat, szervezet életében. Kutatásom elsősorban a közszolgáltató szektorra fókuszál, hiszen ezen a területen is meg kell felelni számos elvárásnak mind a szervezet érdekeinek, mind a vevők igényeinek vizsgálatakor. Napjainkban a társadalmi innovációs tevékenységnek is jelentős szerepe van, hiszen minden közszolgáltató vállalat szeretne olyan szolgáltatást nyújtani, ami a társadalom elvárásainak megfelel, illetve olyan fejlesztéseket bevezetni, ami a köz érdekeit képviseli. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért jó, ha egy közszolgáltató szervezet társadalmi innovációs tevékenységet folytat és ez hogyan lehet hatással a szervezet teljesítménymenedzsment rendszerére. A válasz erre a kérdésre egyszerű, hiszen versenyképességet, hatékonyságot, olcsóbb szolgáltatást és társadalmi kohézióerősítést eredményez. Azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezen elemek beépítése mellett hogyan lehet a szervezet teljesítményének mérhetőségére is összpontosítani,. Munkámban megjelenik, hogy milyen teljesítménymenedzsment módszerek vannak és melyik az, amit a vizsgált egészségügyi szervezetek a gyakorlatban alkalmaznak. A fő célom ezen területek vizsgálatával, hogy közelebb kerüljek az általam megfogalmazott kutatási kérdések tisztázásához, ami a közszolgáltató szervezek teljesítménymenedzsmentjéhez kapcsolható elsősorban.

Kulcsszavak: teljesítménymenedzsment, egészségügy, társadalmi innováció, BSC, közszféra

10.30716RSZ201913

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/3

4. A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében

The tendency to overestimate one’s own skills among young football players

Gottfried Péter

A mai sportban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai állapot mellett a mentális felkészítésre is. A sportpszichológia meghatározó szerepet tölt be az egyéni és csapatsportágakban egyaránt. A sportolókat tekintve az egyik legfontosabb tényező az, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, mivel ez a képesség jelentős mértékben befolyásolhatja az adott játékos teljesítményét. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy labdarúgáshoz kapcsolódó feladatokon keresztül megvizsgáljam az önértékelési sajátosságokat utánpótláskorú labdarúgók körében. A gyakorlatok között volt a „dekázás”, labdapassz tornapadra, valamint a szlalom labdavezetést követő cél elérése. Hipotézisem szerint a gyerekek a feladatok elvégzése előtt hajlamosnak mutatkoznak teljesítményük felülbecslésére.

Kutatásom során primer adatgyűjtést alkalmaztam. Az általam használt statisztikai elemzési módszer az egymintás t-teszt volt. Az elvégzett egymintás t-tesztek alapján megállapítottam, hogy a dekázási feladatban az alulbecslés volt jellemző (ami ellentmond a hipotézisnek), míg a labdapassz és a szlalom feladatokban összességében felülbecsülték teljesítményüket a gyerekek (e két feladatnál megerősíthetjük a hipotézist).

Kulcsszavak: Önértékelés, Teljesítmény, Utánpótláskorú labdarúgók, Sportpszichológia

10.30716RSZ201914

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/4

5. Az 1868. évi népiskolai törvény végrehajtása: a népiskolai épületek és a hajdúszoboszlói polgári fiúiskola

The enforcement of the public education act of 1868: public school buildings and the higher elementary school for boys in Hajdúszoboszló

Megyeri-Pállfi Zoltán

A népiskolai közoktatás tárgyában született 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója apropóján a törvény végrehajtásának építészeti vetületével, szorosabban a népiskolai épületekkel foglalkozik a tanulmány. A téma tárgyalásakor azonban fontos a törvény egyik megalkotójáról, a hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pálról (1817–1892) is szót ejteni. Annál is inkább, mert ő készítette el azt a mintatervkönyvet 1870-ben, amely a korban építendő népiskolai épületekre vonatkozó építészeti-szakmai előírásokat tartalmazta, ugyanis a törvény végrehajtásának fontos eleme volt a szükséges épületállományról való gondoskodás. A tanulmányban e mintatervkönyvön kívül, annak hatásáról, majd az azt váltó későbbi mintatervekről is szó esik, egészen az 1920-as évek Klebelsberg-programjáig. A téma regionális vonatkozásait a Hajdúszoboszlón 1898-ban létrejött állami polgári fiúiskola története adja, a maga 1899-ben megépült épületével.

Kulcsszavak: népiskolai épületek, népiskolai törvény, Hajdúszoboszló, Gönczy Pál

10.30716RSZ201915

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/5

6. A Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlata (1853-1861)

Legal practice of the Imperial Royal County Court of Debrecen (1853-1861)

Szabó Zsanett

Az alábbi tanulmány keretében a neoabszolutizmus idejében működő Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlatát kívánom bemutatni. Ebben az időszakban hazánkban az osztrák büntetőtörvénykönyv volt hatályban, így kutatásom elsődleges szempontja, hogy a törvénykönyv rendelkezései hogyan érvényesültek a gyakorlatban. Másrészt olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy mely bűncselekmények fordultak elő a leggyakrabban, melyek voltak a leggyakoribb elkövetési módok, mi jellemezte az elkövetői képet, és végül, hogy milyen mértékű büntetések kerültek kiszabásra a megjelölt időszakban.

Kulcsszavak: büntetőjog, jogtörténet, büntetéskiszabási gyakorlat

10.30716RSZ201916

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/6

7. Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig

The geopolitical-geoeconomical importance of european integration in East-Central Europe from the late eighties until now

Tőkés Tibor, Erdey László, Tóth Eszter, Nagy Sándor

1990 után a kelet-közép-európai országok helyzete geopolitikai és geoökonómia szempontból megváltozott. A rendszerváltozásnak köszönhetően újra annak az Európának a részeivé váltak, melyből a második világháború után a Szovjetunió kiszakította őket. A térség államai a rendszerváltozás utáni első évtizedben az európai integráció felé fordultak. 2004-ben megvalósult az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése. A tagság bő első évtizede után elmondható, hogy a kelet-közép európai országok gazdasági és számos egyéb szempontból profitáltak a tagságból. Érdekeiket EU tagként sokkal erőteljesebben tudják érvényesíteni, mint belépésük előtt. Azonban az integráció mélyítéséhez kapcsolódó hozzáállásuk átalakulóban van az elmúlt időszakban. Megfogalmazódott az igény arra, hogy véleményüket hangsúlyosabban képviseljék. Ennek következtében a gazdasági integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezése a korábbi korszakoknál jóval széleskörűbbé vált és esetenként jóval többet magában foglal, mint azt a hagyományos értelmezésből következne.

Kulcsszavak: geoökonómia, Európai Unió, Kelet-Közép-Európa, rendszerváltozás, keleti bővítés

10.30716RSZ201917

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/7

8. A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél

The place and role of Debrecen style honey cake at the the Folk Art Association of Hajdú - Bihar county

Hubert Erzsébet, Csapóné Riskó Tünde

A debreceni mézeskalácsosság 2014-ben bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, ami indokolja a mézeskalácsos mesterség és különösképpen a debreceni mézeskalácsos mesterség történetének, hagyományainak kutatását, valamint jövőbeli lehetőségeinek vizsgálatát. A mézeskalács útja, a hagyományosan vásári portékától napjaink számtalan megjelenési formájához meglehetősen hosszú és izgalmas volt. Tanulmányunkban felvázoljuk a magyar értéktár és a nemzeti értékpiramis felépítését, működését, feldolgozzuk a mézeskalácsos mesterség történetét, bemutatjuk a Debrecenben és Hajdú – Bihar megyében tevékenykedő mézeskalácsosokat. Beszámolunk arról, hogy a Hadú – Bihar Megyei Népművészeti Egyesület milyen módon segíti az alkotókat, milyen törekvések vannak azért, hogy keresett árucikk legyen ez az évezredes hagyományú kézműves termék. A mézeskalácsos mesterséggel foglalkozók részére az innováció nagyon fontos kérdés, hogy ez az egészséges, helyi (hagyományos) alapanyagokból készült termék továbbra is népszerű, a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, trendekhez igazodó, keresett termék maradhasson.

Kulcsszavak: népművészet, hagyományok, mézeskalács, kereskedelem

10.30716RSZ201918

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/8

9. Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel

Goat keeping, goat milk production, importance and consumption of goat milk products with regional outlook

Csapó Zsolt, Csapóné Riskó Tünde

. A kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egyes fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.

Kulcsszavak: kecsketej-termékek, humán táplálkozás, trendek

10.30716RSZ201919

DOI: 10.30716/RSZ/2019/1/9

1. A CANVAS üzleti modell alkalmazása egy inkubációs szervezet kialakításában az egyetemi szektorban

The use of CANVAS model to develop incubation organization in the university sector

Gályász József- Darnai Balázs

Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek. Jelen kutatásban arra kerestük a választ, hogy nemzetközi benchmark tapasztalatokra alapozva milyen üzleti modellben tud és képes egy hazai felsőoktatási intézmény és stratégiai partnerszervezetei piacorientált inkubációs tevékenységet végezni. A vizsgálatunk célja egy olyan működő modell felállítása volt, amely képes bemutatni a nemzetközileg versenyképessé válás feltételeit, indikátorait. Módszerként a Canvas üzleti modellt, mint keretrendszert használtuk, mely egy adott piaci szereplő üzleti logikáját, – értékteremtését, – funkcionális elemeit és az azok közötti kapcsolatot írja le.

Kulcsszavak: Canvas, Inkubáció, Üzeti modell

Gályász_József_Darnai_Balázs

DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/1

2. A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban

The border issue in the Central European and Eastern European regions

Kiss Éva

A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához.

A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.

Kulcsszavak: Európa, határ, ország, régió, geopolitika.

Kiss_Éva

DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/2

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűjteményei a régiókutatók szolgálatában

Public collections of Szabolcs-Szatmár-Bereg county for regional researchers

Kührner Éva

A közgyűjtemény egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja az állami, önkormányzati vagy köztestületi alapítású és működtetésű könyvtárakat, levéltárakat, kép- és hangarchívumokat és muzeális intézményeket. Ezek az intézmények gyűjtik, rendszerezik, feldolgozzák a dokumentumokat és lehetővé teszik használatukat. Jelentős közgyűjtemények vannak egyházi tulajdonban és léteznek értékes magángyűjtemények is, amelyek szerencsés esetben közgyűjteményekbe kerülve szolgálják a tudományos kutatást. Így van ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol számos közgyűjtemény szolgálja a régió történelmét, lakóinak életét, természeti, gazdasági viszonyait kutatókat. Az ismertebbek, mint a megyei könyvtár, a levéltár vagy múzeum mellett létezik számos kevéssé ismert világi és egyházi gyűjtemény is komoly anyaggal. Az írás ezeket a gyűjtemények veszi számba. Egy olyan térség esetében, aminek közigazgatási határait a történelem csúnyán átszabdalta, a kutatás szempontjából különös jelentősége van a határokon átívelő virtuális könyv-, adat- és levéltáraknak. Az írás bemutat országosan épülő teljes szövegű adatbázisok mellett néhány helyi építésű portált is, mint pl. az „olvass-sokat.hu” oldalt, vagy a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport által létrehozott „Byzantinohungarica” portált.

Kulcsszavak: régiókutatás, közgyűjtemények, információellátás, adatbázisok

Kührner_Éva

DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/3

4. Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén

Architect-Master Ferenc Orbán’s Court Buildings in Debrecen and its vicinity

Megyeri-Pálffi Zoltán

A bírói hatalomról szóló 1869. évi IV., majd az 1871. évi, az elsőfolyamodású bíróságokat létrehozó szervezeti törvények nyomán létrejött a modern bírósági szervezetrendszer Magyarországon. A bíróságok működéséhez a személyi feltételeken túl a dologi háttérnek is rendelkezésre kellett állni. Ez utóbbi elsősorban a bíróságok elhelyezését jelentette, azaz azokat az épületeket, amelyekben megkezdhették munkájukat. Ennek a bírósági épületállománynak a megteremtése hosszú évtizedekbe tellett. A törvényszékek építési periódusát követően (kb. 1880–1910) az állam a járásbíróságok méltó elhelyezésére koncentrált. Az 1910-es évektől látni azt, hogy új járásbírósági épületeket emeltek az országban. Ez folyamat a két világháború közötti időszakban is folytatódott. E feladatkörben is szakértő építészekkel találkozhatunk. Egyike volt ezeknek – a nagyközönség által talán kevésbé ismert – Orbán Ferenc építész-tanár, aki számos járásbírósági épület tervezését jegyezte az 1920-as években. Szűkebb régiónkban: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találkozhatunk épületével. E rövid interdiszciplináris jellegű tanulmány ezekre, illetve az építész munkásságára tér ki.

Kulcsszavak: bíróságtörténet, jogtörténet, építészettörténet, Orbán Ferenc, Debrecen

MegyeriPálffi_Zoltán

DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/4

5. Talajkémiai változások szennyvíziszap komposzt kezelés hatására

Changes of soil chemical properties after sewage sludge compost treatment

Tomócsik Attila et al.

A Debreceni egyetem, akit nyíregyházi kutatóintézetében 2003 tavaszán beállítottunk egy szennyvíziszap komposztos kisparcellás kísérletet. a kísérletben alkalmazott korlátozásmentesen felhasználható szennyvíziszap komposzt összetétele: 40% szennyvíziszap, 25% szalma, 30% riolit és 5% bentonit. A kísérleti területen négy kezelést vizsgálunk, a kontroll mellett 9, 18 és 27 t/ha dózisban juttatjuk ki és szántjuk be a talajba a szennyvíziszap komposztot. a parcellákat újrakezeltük 2006, 2009, 2012 és 2015-ben. A tesztnövények zöldborsó (Pisum sativum L.), tritikálé (Triticosecale x Wittmack) és kukorica (Zea mays L.), melyek kiterített vetésforgóban követik egymást. A talajmintavétel során a növények betakarítása után, parcellánként 5 leszúrásból átlagmintát képezünk, a 0-30 és 30-60 cm rétegből történik. az eredmények alapján a szennyvíziszap komposzt pozitív hatással van a talaj kémiai tulajdonságaira, növelve a kémhatás értékét és a szervesanyag mennyiségét.

Kulcsszavak: tartamkísérlet, szennyvíziszap komposzt, talaj kémiai tulajdonságai, bentonit, homoktalaj

Tomócsik_et_al

DOI: 10.30716/RSZ/2018/2/5

1. Közművelődés a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában

Community culture in the National Archives of Hungary Bekes County Archive

Czégé Petra

Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közművelődési tevékenységét mutatom be. A 2000-es évek második felében meginduló „kapunyitás” eredményeinek számbavétele kapcsán a hangsúlyt rendezvényeinkre, ismeretterjesztő munkáinkra helyezem, nem megfeledkezve a történettudomány által nyújtott elengedhetetlen alapokról sem. Első lépésben 2006 óta rendszeressé váló őszi konferenciáink, főépületünkben kialakított állandó kiállításunk és időszaki tárlataink engednek betekintést a levéltári, valamint tudományos munkáinkba, láthatóvá téve a kezünk alatt megforduló iratanyagot is. Lehetőségünk volt megyei és országos rendezvényekhez való csatlakozásokhoz is, amelyek révén sikerül szélesebb körben bemutatkoznunk. Időközben a helyi és megyei sajtó képviselőivel is gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki, ezáltal ismeretterjesztő tevékenységünk saját kisebb kiadványainkon túl új fórumokon is teret kapott, tovább szélesítve közönségünket. Rendezvényeinkkel párhuzamosan formálódott és formálódik a mai napig levéltárpedagógiai tevékenységünk is. E téren is elsődleges célunk az intézmény megismertetése volt a fiatalabb korosztályokkal is, de már a kezdetekkor kidolgozásra kerültek konkrét történeti témákat feldolgozó programcsomagok. A hozzánk betérő csoportok is nem egyszer tovább vitték hírünket, társintézményünk munkatársai pedig saját látogatásuk után már több alkalommal vettek fel minket gyermekeknek szóló nyári táboruk programjába. Összességében tehát sikeres évtizedet tudhat magáénak levéltárunk. Az előttünk álló tíz évben pedig ezen alapokon tovább haladva igyekszünk megállni a helyünket a közművelődés egyre hangsúlyosabb területén.

Czégé Petra

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/1

2. Népi hagyományok, mesterségek kutatása – értékmentés a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél

Investigation of folk traditions, crafts – preservation of cultural values at the Folk Art Association of Hajdú-Bihar County

Hubert Erzsébet- Csapóné Riskó Tünde

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület (az Egyesület) küldetése a kortárs népművészet alkotóinak szakmai és érdekképviselete, a népi iparművészet értékeinek kutatása, bemutatása, fejlesztése. Az Egyesület rendszeres programjai között szerepelnek kutatómunkák, terepi és múzeumi anyaggyűjtések, alkotótáborok, évközi szakmai továbbképzések, kiállítások, országos és regionális konferenciák szervezése. Az Egyesület kiemelt rendezvényei közé tartoznak a Nemzetközi Fazekas Fesztivál és a Debreceni Kézműves Fesztivál. Alkotóházak, népi kézműves műhelyek közül alkotói dolgoznak a debreceni Tímárházban, fenntartanak műhelygalériákat (Nádudvar, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros). Az Egyesület kiemelt kutatásai között meg kell említeni:

  • A fazekasság területén közel két évtizede indította el az Egyesület a már kihaló félben levő debreceni kerámia újjáélesztését. Eredményeképpen a megyében és a városban nyolc fazekas foglalkozik a debreceni hagyományok modern feldolgozásával.
  • A textilművességben a cifraszűr, a szűrrátétes öltözetek megújítása, újjáélesztése.
  • A debreceni faművesség hagyományainak feltárása és újra tanítása.

Tanulmányunk ezen három területen elért kutatómunkánk és annak eredményeinek, valamint jövőbeli kutatási irányok bemutatására fókuszál.

Hubert Erzsébet_Csapóné Riskó Tünde

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/2

3. Levéltári nyitás a lakosság felé JNSZ megyében: miért és hogyan?

Archival opening to the public in JNSZ County: why and how?

Csönge Attila

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, más levéltárakhoz hasonlóan, az elmúlt három évtizedben fokozatosan nyitott a társadalom felé. A tanulmány azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy Szolnokon hogyan és miért következett be ez a nyitás. A legszegényebb megyék egyikében kis létszámkeret mellett működő közgyűjtemény a gazdasági válság éveiben nem leépítette tevékenységét, hanem új közművelődési projektekkel szakmai és társadalmi elismerést vívott ki magának. Az iratok gyűjtése és a tudományos kutatómunka mellett széles társadalmi kapcsolatokat kiépítő intézmény az országban első levéltárként valósított meg iskolások tanórán kívüli foglalkozásait célzó TÁMOP pályázatot. Sok éves munkával országosan is egyedülálló kapcsolatot épített ki a megye családkutatóival, melynek eredményeként 2017-ben már a második országos családtörténeti konferenciát rendezték meg nagy sikerrel. Időszaki kiállításaival nemcsak a levéltárosok kutatási eredményeit teszi közzé, de mára már a magánszemélyek iratajándékozásait is fellendítette. A levéltár ismertségének és elismertségének növelését nagyban előmozdította, hogy a helyi médiával is szoros kapcsolat épült ki. Bár a megyei levéltárak minisztériumi fenntartás alá kerültek, a levéltárosok továbbra is a helyi lakosság igényeinek kielégítését, a kiépített kapcsolatok megőrzését tekintik elsődleges feladatuknak.

Csönge Attila

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/3

4. „Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete

From the „just for the naked public good” drink to the Hungaricum; the faith of the pálinka

Harcsa Imre Milán

A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.

Harcsa Milán

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/4

5. A kiegészítő melléklet információtartalmának vizsgálata különböző tevékenységet végző vállalkozások példáin keresztül

Examination the information content of the notes to the financial statement through companies with different activities

KEREZSI DÓRA – BÉRESNÉ MÁRTHA BERNADETT – SÜTŐ DÁVID – FENYVES VERONIKA

Minden vállalkozásnak a gazdálkodásról, a számviteli törvénynek megfelelően, az éves beszámolóban, valós képet kell kialakítania a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A vállalkozások beszámolók alapján történő értékelhetőségéhez egységes információ-szolgáltató rendszer szükséges. A beszámolók adatai a múltra vonatkoznak, és azokat a kiegészítő mellékletben kell magyarázatokkal kiegészíteni. A tanulmány 15 vállalat kiegészítő mellékletének információ-tartalmát vizsgálja annak függvényében, hogy azok mennyiben tesznek eleget a törvény által előírt kötelezettségeknek. A vállalatok szakértői mintavétel segítségével az élelmiszer kiskereskedelmi, szolgáltató és a feldolgozó iparból kerültek kiválasztásra. Az elemzésbe bevont vállalatok egyszerűsített éves és éves beszámolót készítenek. Mindhárom tevékenységi körhöz tartozó vállalkozások kiegészítő mellékleteiről elmondható, hogy leginkább az egyszerűsített éves beszámolót készítők esetében tartalmaztak több hiányosságot, míg az éves beszámolók kiegészítő mellékletei jobban kielégítik a törvény előírásait. Ennek oka lehet, hogy a különböző piaci szereplők különbözőképpen ítélik meg a kiegészítő mellékletek elkészítését és fontosságát is.

Kerezsi D_et_al

 

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/5

6. Közönségkapcsolati lehetőségek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában

PR Opportunities for MNL SZSZBML

Kujbusné Mecsei Éva

A megyei levéltáraknak napjainkban már nem csak a források őrzése, hanem azok megismerése-megismertetése, a helytörténeti kutatás segítése, a lokálpatriotizmus erősítése is feladatává vált, ami megkövetelte a nyitást, a különböző közönségkapcsolati formák kialakítását.A vármegye levéltára évszázadokon át a „titkok zárt tára” volt. A levéltárat képező utazóládát, benne a nemesi közgyűlés jegyzőkönyveit, ítéleteit és a birtokpereket kezdetben az alispán őrizte. Amikor már a megszaporodott iratok kinőtték a ládát, akkor a jól védhető várak egyikében találtak egy szobát számukra, ahonnan a 18. századtól felépült megyeházákba szállították át a mind több iratot magába foglaló levéltárat. Ettől kezdve gyakran előkerült a rendezés ügye a közigazgatás és igazságszolgáltatás számára fontos régi adatok előkeresése miatt. Az iratokat előbb a nótárius, majd a megbízott levéltárnok kezelte. Bár a 20. század elején már néhány levéltárba betértek a tudományos kutatást végző történészek közül a forrásokat fontosnak tartók, de a hely-, család-, származás-, nemességtörténet iránt érdeklődőknek inkább kikereste az adatokat a levéltáros, mert a nyilvános kutatáshoz nem volt eléggé rendezett, segédletelt az irat, illetve az infrastrukturális körülmények sem voltak biztosítottak, hiszen az iratraktárak mellett legfeljebb egy kis szűk szoba állt a levéltáros rendelkezésére.

Kujbusné Mecsei Éva másolata

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/6

7. A Meliusz Juhász Péter Könyvtár helyismereti gyűjtemény és fotótárának bemutatása

The local history- and photo collection of the Méliusz Juhász Péter Library

Nagyné Marton Andrea

A gyűjteményünkben található dokumentumok nélkülözhetetlen forrásai a helytörténeti kutatásnak. Célunk a kutatás során jelentkező igények kielégítése. Törekszünk arra, hogy a használóinkat minél sokoldalúbban tájékoztassuk Hajdú-Bihar megye, a történelmi Bihar, Hajdú vármegye és Debrecen múltjáról és jelenéről. Gyűjtjük, feldolgozzuk a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, Debrecennel és a megye településeivel kapcsolatos dokumentumokat. A teljesség igényére törekszünk. Nagy figyelmet szentelünk a helyi tartalmú, helyi kiadású, helyi nyomda által előállított, valamint helyi személy által alkotott kiadványok beszerzésére. 1968 óta végzünk helyismereti sajtófigyelést országos és helyi lapokból, 1990-től számítógépen folyik. 2013-tól a „JADOX Hajdú-Bihar Megyei Közös Helyismereti Gyűjtemény” elnevezésű adatbázisunk elérhető a honlapunkról. Helyi vonatkozású könyvbemutatókat, filmbemutatókat, kiállításokat, előadásokat szervezünk. Helytörténeti kutatók számára lehetőséget biztosítunk kutatási eredményeik bemutatására.

Nagyné Márton Andrea

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/7