1. A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete

Liquidity situation of the sports enterprises in Hajdú-Bihar country

Koroknay Zsuzsa, Bácsné Bába Éva

A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

Kulcsszavak: sport, sportgazdaság, sportszervezetek, likviditás

JEL Kód: G32, Z21   

10.30716RSZ2121

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/1

2. A csoportos órákat tartó fitneszedzők képzettségének vizsgálata debreceni fitneszklubokban

Survey of the qualification of fitness trainers for group classes in fitness clubs in Debrecen

Bartha Éva, Pfau Christa, Szabóné Szőke Réka, Müller Anetta Éva, Bácsné Bába Éva

A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Ahhoz, hogy egy fitnesz vállalat versenyben maradhasson a piacon, nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő személyiséggel és szaktudással rendelkező edzőket alkalmazzon, sok esetben azonban elmarad a képzettséget igazoló okmányok ellenőrzése. Kutatásunkban 20 fitneszedzővel készítettünk interjút, akik olyan fitneszteremben dolgoznak, amelyek csoportos órákat is kínálnak a fogyasztóknak. Vizsgáltuk az edzők legmagasabb végzettségét és edzői munkához kapcsolódó végzettségeit, valamint azt is, ezt mennyire ellenőrzik a munkáltatóik. Eredményeink szerint a legtöbb megkérdezett edző OKJ-s végzettséggel rendelkezik, azonban megdöbbentő, hogy alkalmazásuk előtt a legtöbb fitnesz szolgáltató egyáltalán nem ellenőrizte képzettséget igazoló papírjaikat. A fitnesz szakemberek végzettségének ellenőrzése a fitneszklubok érdeke lenne, hiszen nem csak a balesetek lennének ezzel elkerülhetőek, hanem a csoportos órák látogatottságát is növeli, ha megbízható, pozitív személyes példát mutató edzőket alkalmaznak.

Kulcsszavak: fitneszklub, fitneszedző, fitnesz programok, fogyasztók

JEL Kód: Z20

10.30716RSZ2122

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/2

3. Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

Investigation of factors affecting students 'sports habits

Pfau Christa, Mészáros János

Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

Kulcsszavak: sportolási szokások, egyetemisták, szabadidősport

JEL Kód: I12

10.30716RSZ2123

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/3

4. A koronavírus hatásai az európai labdarúgó játékosok értékére

The effect of the coronavirus on football players’ value

Bács Bence

A koronavírus előtti időszakban stabil gazdasági növekedés jellemezte a futball iparágat. A klubok egyenkénti és összesített árbevétel növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a játékosok játék jogának adás-vételével, azaz a klubok játékostranszfer tevékenységével. A folyamatos gazdasági fejlődés egyben vissza is hatott a játékos jogok átruházásának értékére is, hiszen az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő transzfer árak tapaszhatók. Ez a jelenség bár veszélyt is hordoz magában a játékosokkal kapcsolatos kiadások növekedése révén, összességében mégis inkább az ágazat fejlődéhez járul hozzá. Ezt igazolja, hogy az európai klubfutball 2018-ban másodszor zárta az üzleti évet nyereségesen. A folyamatos fejlődést a COVID-19 pandémiás helyzet akasztotta meg 2020-ban. A mérkőzések halasztásra kerültek, a szurkolók csak közvetítéseken keresztül követhették kedvenc csapataikat. A korlátozások nem csak a klubok árbevételére, hanem ezzel párhuzamosan a játékosok piaci értékere is befolyásolt gyakoroltak, amelyek átlagosan 13-18%-os piaci értékvesztést eredményeztek, korábban becsült értékeikhez képest a legutóbbi átigazolási időszak legnagyobb értékű átigazolásait vizsgálva.

Kulcsszavak: labdarúgás, játékjog, sportgazdaság

JEL Kód: Z21

10.30716RSZ2124

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/4

5. A rövid ellátási láncok szerepe és lehetőségei – különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződésekre

The role and opportunities of short supply chains - with a focus on the organizations of Hajdú-Bihar county

Kovács Evelin

Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSC-k (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.

Kulcsszavak: rövid ellátási lánc, rövid élelmiszer lánc, helyi élelmiszer, helyi termék, termelői piac

JEL Kód: Q13

10.30716RSZ2125

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/5

6. A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Európai Uniós pályázatok térbeli jellegzetességei az Észak-Alföldi régióban a 2014-2020 közötti költségvetési periódusban

Spatial characteristics of European Union supported projects with the objective to enhance the dissemination of renewable energy resources in in the 2007-2013 budgetary period

Badar Zoltán, Kozma Gábor

Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségekAbsztrakt magyarul.

Kulcsszavak: megújuló energiaforrások, Európai Uniós támogatások, Észak-Alföldi régió, területi sajátosságok

JEL Kód: H76, N54, Q42, R58

10.30716RSZ2126

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/6

7. A generációváltás okozta nyomás az utódokon a karcagi családi gazdaságokban

The pressure of generational change on the successors in the family farms in Karcag

Kovács Éva Katalin, Pető Károly

A mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ez egy olyan gazdálkodási forma, ahol a megszerzett tudás és a gazdaság vagyona akár több generáción keresztül is képes a családon belül maradni. Ezért is lehet, hogy a generációváltás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. Az utódlás azonban számos akadályba ütközhet. A gazdaságátadás egyik legnagyobb nehézsége lehet, ha a családi gazdaság nem rendelkezik olyan utóddal, aki tovább vihetné a családi hagyományokat. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az állam és az európai unió is megpróbálja ösztönözni a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági tevékenység végzésére, ennek ellenére mégsem mondható túl népszerűnek. A felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mekkora a pszichológiai értelemben vett nyomás az utódokon a családi gazdaságuk átvételére, és ez a nyomás mennyire függ a gazdaság méretétől és az utód generációjától. A kérdőíves felmérést olyan családi gazdaságokkal végeztük el Karcagon, ahol aktuális az utódlás kérdése. A vizsgálat eredményei a megkérdezett gazdálkodók válaszai alapján azt mutatják, hogy az utódok nem érzik tehernek a gazdaság átvételét, sokkal inkább büszkék arra, hogy tovább vihetik családi hagyományaikat.

Kulcsszavak: utódlás, nyomás, családi gazdálkodók, Karcag

JEL Kód: Z00

10.30716RSZ2127

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/7

8. Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra

Theoretical review of corporate communication with special attention to linguistic effects and communication noise

Székely Beatrix

Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.

Kulcsszavak: kommunikáció, szervezeti kommunikáció, jövevényszavak, megfogalmazás, toborzás

JEL Kód: M54

10.30716RSZ2128

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/8

9. Átalakuló vezetési feladatok Hajdú-Bihar megyei szervezetek példáján keresztül

Transforming leadership tasks through the example of Hajdú-Bihar county organizations

Gál Zsuzsa, Berde Csaba, Pierog Anita

A permanens változás a szervezetek életének magától értetődő jelensége, amely minden nap érzékelteti hatását. A változásokra való reagálás egy szervezet számára a hosszú távú fennmaradás feltétele. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a változások hogyan hatnak a szervezetekre, milyen érzékelhető átalakulásokat és reakciókat váltanak ki, vagy generálnak a szervezetek működésében. Ennek megválaszolására félig strukturált interjúk keretében került sor Hajdú-Bihar megyei felsővezetőkkel, tulajdonosokkal. Eredményeink arra mutattak rá, hogy kiemelkedően fontos szerepet kap a változtatás végrehajtása során a következetesség, a csapatmunka és a folyamatos visszacsatolás. A vezetési feladatok a változtatás során átalakulnak, az egyes feladatok arányai eltolódnak. Az eredmények alapján érdemes újabb vizsgálatokat folytatni arra vonatkozóan, hogy a vezetési feladatok milyen szerepet töltenek be a szervezeti változások során.

 Kulcsszavak: változás, menedzsment, vezetési feladatok, szervezet

JEL Kód: M14

10.30716RSZ2129

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/9

10. Az üvegplafon egy önbeteljesítő jóslat?! – Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében

Is the glass ceiling a self-fulfilling prophecy?! – Research of career opportunities among female workers

Szántó Gerda

„Az üvegplafon egy önbeteljesítő jóslat?! – Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében” megnevezésű kutatás során a nők munkaerőpiaci jelenléte került középpontba. A kérdőíves kutatás a nők karrierhez való viszonyulására kereste a választ, s célkitűzése volt felmérni, hogy vajon kompetencia, motiváció, vagy vezetői készségek hiánya miatt akadnak-e meg a nők bizonyos karrierszinteken.

A kutatás során betekintést nyertem a nők karrierhez való viszonyulásába, az önbecsülés kérdéskörébe, s igyekeztem felmérni bizonyos kompetenciákat, s vezetői készséget.

Eredményként elmondható, hogy a nőkmotivált résztvevői a munka világának, a 161 fős vizsgálat az Észak-Alföldi régióban valósult meg, s a kitöltők jelentős százaléka szeretne vezetői pozícióban dolgozni, a megfelelő képességük is meglenne hozzá. Viszont arra is választ kaptam, hogy önmaguk is építik gátjaikat a munkahelyre vonatkoztatva, hiszen sokan elégedettek a jelenlegi beosztásukkal, nem vágynak többre. Az üvegplafon munkahelyi jelenléte fontos, hogy megfelelő figyelmet kapjon, hiszen a nők jelentős részét képzik a munkaerőpiacnak.

 Kulcsszavak: nők, karrier, kompetencia, vezetés, üvegplafon

Jel kód: J24, J71, M54

10.30716RSZ21210

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/10

11. Az újabb típusú nemzedékek jövőképe Hajdú-Bihar megye tanyáin

The vision of newer generations on the farms of Hajdú-Bihar county

Orbán Szabolcs Gergely

Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.

Kulcsszavak: tanya, újabb típusú nemzedékek, fiatalok, helybenmaradás, jövő

JEL Kód: Z00

10.30716RSZ21211

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/11

12. A gyógyfürdőkre és balneo kozmetikumokra irányuló vásárlói és fogyasztói magatartás kvalitatív vizsgálata a Közép-magyarországi régióban saját modell fejlesztésen keresztül

Qualitative study of customer and consumer behaviour towards spas and balneo cosmetics in the Central Hungarian region through own model development

Amberg Nóra

A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiinduló pontja a közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlására és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi és szekunder források alapján felépített – elméleti modell ismertetése. Az elméleti koncepción keresztül érintett téma gyakorlati jelentőségét elsősorban a természetességhez, a témát tekintve a gyógyvízhez és a gyógyvíz összetevőkből készült kozmetikumok vásárlásához és használatához történő visszatérés jelenti.

Az elméleti modell ismertetését követően az a kutatási modell-koncepció kerül ismertetésre, amelynek tényezői a kvalitatív kutatási eredmények által új determinánsokkal lettek kiegészítve. A kutatási modell-koncepció kétfázisú kvalitatív adatfelvétel eredményeinek az értelmezésével került kialakításra. Az adatfelvételekhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak. (1) Online tartalom megfigyelés (n=50) segítségével a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb tényezői lettek beazonosítva.. (2) Egyéni kutatási interjúk (n=20) segítségével az elméleti modell érvényessége lett vizsgálva, illetve a gyógyfürdők igénybevételének és a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb változói lettek feltárva, kiemelve a tudatosan eltöltött szabadidőt, az egészségtudatosságot és a rekreációt előtérbe helyező vásárlói csoportosítás irányok beazonosítását.

Jelen publikáció a modellfejlesztés és a legfontosabb kvalitatív kutatási eredmények bemutatását helyezi a fókuszba.

Kulcsszavak: gyógyfürdők, balneo kozmetikumok, vásárlás, fogyasztás, rekreáció

JEL Kód: M31

10.30716RSZ21212

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/12

13. A gyógyfürdőkre és a balneo kozmetikumokra irányuló vásárlói és fogyasztói magatartás kvantitatív vizsgálata, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra

Quantitative study of customer and consumer behaviour towards spas and balneo cosmetics, with special regard to the Central Hungarian region

Amberg Nóra

A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiindulópontja a Közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlásra és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi, szekunder források és a kvalitatív kutatások alapján felépített – kutatási modell ismertetése. A kutatás ezen utolsó szakasza a kutatási modell koncepció alapján egyfázisú online kvantitatív adatfelvétel eredményének (n=218) az értelmezésével zárul. A tanulmányban alkalmazott módszerek egy-, két- (kereszttáblázatos) és többváltozós (főkomponens analízis és klaszterelemzés) módszerek. Az egyváltozós módszerek egy-egy kiemelt változó hangsúlyos szerepét mutatják be. A két- vagy többváltozós módszerek feltárják a vizsgált változók, illetve állításlisták közötti összefüggéseket a gyógyfürdők és balneo kozmetikumok témakörében.Az adatfelvételhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak: A budapesti gyógyfürdők előnye, hogy viszonylag közel találhatók egymáshoz, ezért látogatási gyakoriságuk évente egy vagy több alkalommal történik. A Pest megyei gyógyfürdők a legkevésbé látogatottak, amelynek hátterében az itt található gyógyfürdők ismeretlensége állhat. A vizsgált budapesti gyógyfürdők látogatási gyakorisága az ismertségükkel, frekventáltságukkal és a szolgáltatáskörük szélességével magyarázható. A regionális gyógyfürdők leggyakoribb látogatási oka a felfrissülés, amely változó mögött az az ok húzódik meg, hogy a fogyasztók tudatos szabadidejükben keresik azokat a gyógyvizek adta lehetőségeket, amelyek által feltöltődhetnek, kikapcsolódhatnak. A rekreáció igénye viszont nem mutat eltérést az egyes korosztályok között, mivel minden korosztálynak szüksége van pihenésre és feltöltődésre. A gyógyfürdő szolgáltatások között megkülönböztethetőek alap-, kiterjesztett és extra csomagok, amelyek közül az alap- és kiterjesztett csomagokat inkább a nők, az extra csomagokat pedig főként a férfiak veszik igénybe. A gyógyfürdők igénybevételének az okai alapján is képezhetőek fogyasztói csoportok. Vannak fogyasztók, akik nyitottak és vannak, akik nem nyitottak a gyógyfürdőkkel kapcsolatos attitűdjeik tekintetében a gyógyfürdő szolgáltatások iránt. A gyógyfürdőket összességében regenerációs, betegségmegelőző, illetve rekreációs okokból veszik általában igénybe a fogyasztók. A balneo kozmetikumokat különösen a nők vásárolják, mind gyógyászati, mind preventív, mind pedig rekreációs céllal, illetve azért, mert antiallergénnek tartják ezeket a kozmetikai termékeket, azaz nem tartanak az allergia kialakulásának a kockázatától. A balneo kozmetikumok iránti nyitottság szempontjából létezik egy balneo kozmetikumok iránti nyitott és egy nem nyitott csoport, illetve egy olyan nyitott csoport, amely nem minden vizsgált tényezőt tekintve nevezhető nyitottnak.  A kutatás gyakorlati hasznosíthatósága a gyógyvizek minél szélesebb körű megismertetése mind a gyógyfürdők, mind a balneo kozmetikumok vonatkozásában.

Kulcsszavak: gyógyfürdők használata (Közép-Magyarországon), balneo kozmetikumok vásárlása és fogyasztása (Közép-Magyarországon), kvantitatív kutatás, kutatási modell, rekreáció

JEL Kód: M31

10.30716RSZ21213

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/13

14. A zsidóság belső forrásai a MNL, Országos Levéltárának forrásanyagában, 1760-1848

The Internal Sources of the Jews in the Source Material of MNL (Hungarian National Archives) 1760-1848

Mislovics Erzsébet

A tanulmány az MNL, Országos Levéltárának feudáliskori forrásgyűjteményeiben  a zsidóság eredeti, még nem publikált dokumentumainak az összegyűjtésének tapasztalatait,  valamint komplex analízisét helyezi a középpontba a 18. század második felétől 1848-ig.

Az eredeti belső források felkutatása a kormányszervi iratok  áttekintésével vette kezdetét a vizsgált korszakban. A Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (A 39) illetve a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum (C 55)  állagai  olyan gyűjtemények,  amelyek a közigazgatás felsőfokú és másodfokú szerveinek a középfokú közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartásának dokumentumait őrzik. Amíg a Kancelláriai Levéltár forrásanyaga az általános ügyek, addig a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum állaga a zsidóságra vonatkozó ügyek iratanyagának őrzője. Az előzetes feltételezéseket beigazolva a gyűjtemények bőséges belső forrásanyagot tartalmaznak. A dokumentumok komplex analízisre engednek teret az iratanyag keletkezési idejére, számára, geográfiai megoszlására, valamint tartalmukra vonatkozóan. A források  a zsidóság történelmének alaposabb megismerését teszik lehetővé, letelepedésüket, gazdasági, kulturális, vallási életüket és a keresztény társadalommal való kapcsolatrendszerüket illetően. Úgy, hogy azok a korabeli zsidó társadalom tagjainak megfogalmazásában kerülnek a kutatók elé a dokumentumok lapjain. A  kutatási tapasztalatok alapján levonható következtetés, hogy a források döntő többsége Pest megyéből származik, azon belül is Pest városhoz köthető. Az újkori Magyar Királyságban élő zsidóság történelmének megismeréséhez célszerű ezeket a belső forrásokat felkutatni más megyék dokumentumanyagában is. Ezért jövőbeli célként fogalmazódhat meg a megyei levéltárak anyagainak átnézése. Ez lehetőséget biztosít annak összevetésére, hogyan egészíti ki az országos levéltár állagaiban megtalálható iratanyagot a megyei levéltári anyagok gyűjteménye. Ugyancsak előrelépést jelenthetne olyan adatbázis kialakítása, amely jelzet, név, hely, tárgymutató, rövid regeszta feltüntetésével összekapcsolná az országos és megyei levéltárakban fellelhető forrásokat. A rendelkezésre álló belső forrásanyag a 17-19. századi zsidóság eddig ismert történelmét árnyalhatja és új ismeretekkel gazdagíthatja.

 Kulcsszavak: Belső forrás. zsidóság, társadalomtörténet, gazdaságtörténet, kultúrtörténet

JEL Kód: 02 02 07

10.30716RSZ21214

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/14

15. Éljen Sztálin generalisszimusz! – A digitális történetmesélés első kísérlete az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában

Long live generalissimus Stalin! – The first experience of digital storytelling in the Jász-Nagykun-Szolnok County Archives of the National Archives of Hungary

Mucsi László, Szabóné Maslowski Madlen

2020-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára a tartalomközlés új formáját választotta. Az eddigi statikus közlésekkel szemben ezúttal a videógyártás eszközét alkalmazta, amely sokkal inkább kielégíti a mai közönség igényeit. A digitális történetmesélés vizuális és auditív elemek logikai összefűzésével előállított, megosztásra szánt tartalom. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészítendő videó középpontjában egy olyan eredeti levéltári irat álljon, amely mind a tartalmat, mind a megjelenést illetően alkalmas a figyelem felkeltésére. A bemutatásra szánt irategyüttes 1949-ben keletkezett. Iskolás gyermekek dolgozatait és rajzait tartalmazza, amelyek Sztálint köszöntik 70. születésnapja alkalmából. Az irat nemcsak látványos megjelenése, hanem történeti forrásértéke miatt is érdeklődésre tarthat számot. A gyermekek szövegei ugyanis a Sztálin köré épített vezérkultusz lenyomatai és hűen tükrözik a korszak propagandáját. A videót a YouTube-on publikáltuk.

Kulcsszavak: digitális történetmesélés, Sztálin, vezérkultusz, levéltár

JEL Kód: 02 02 07

10.30716RSZ21215

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/15