2021/2

10.30716RSZ212_teljes-szám

DOI: 10.30716RSZ/21/2

A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

Kulcsszavak: sport, sportgazdaság, sportszervezetek, likviditás

JEL Kód: G32, Z21   

10.30716RSZ2121

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/1

A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Ahhoz, hogy egy fitnesz vállalat versenyben maradhasson a piacon, nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő személyiséggel és szaktudással rendelkező edzőket alkalmazzon, sok esetben azonban elmarad a képzettséget igazoló okmányok ellenőrzése. Kutatásunkban 20 fitneszedzővel készítettünk interjút, akik olyan fitneszteremben dolgoznak, amelyek csoportos órákat is kínálnak a fogyasztóknak. Vizsgáltuk az edzők legmagasabb végzettségét és edzői munkához kapcsolódó végzettségeit, valamint azt is, ezt mennyire ellenőrzik a munkáltatóik. Eredményeink szerint a legtöbb megkérdezett edző OKJ-s végzettséggel rendelkezik, azonban megdöbbentő, hogy alkalmazásuk előtt a legtöbb fitnesz szolgáltató egyáltalán nem ellenőrizte képzettséget igazoló papírjaikat. A fitnesz szakemberek végzettségének ellenőrzése a fitneszklubok érdeke lenne, hiszen nem csak a balesetek lennének ezzel elkerülhetőek, hanem a csoportos órák látogatottságát is növeli, ha megbízható, pozitív személyes példát mutató edzőket alkalmaznak.

Kulcsszavak: fitneszklub, fitneszedző, fitnesz programok, fogyasztók

JEL Kód: Z20

10.30716RSZ2122

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/2

Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

Kulcsszavak: sportolási szokások, egyetemisták, szabadidősport

JEL Kód: I12

10.30716RSZ2123

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/3

A koronavírus előtti időszakban stabil gazdasági növekedés jellemezte a futball iparágat. A klubok egyenkénti és összesített árbevétel növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a játékosok játék jogának adás-vételével, azaz a klubok játékostranszfer tevékenységével. A folyamatos gazdasági fejlődés egyben vissza is hatott a játékos jogok átruházásának értékére is, hiszen az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő transzfer árak tapaszhatók. Ez a jelenség bár veszélyt is hordoz magában a játékosokkal kapcsolatos kiadások növekedése révén, összességében mégis inkább az ágazat fejlődéhez járul hozzá. Ezt igazolja, hogy az európai klubfutball 2018-ban másodszor zárta az üzleti évet nyereségesen. A folyamatos fejlődést a COVID-19 pandémiás helyzet akasztotta meg 2020-ban. A mérkőzések halasztásra kerültek, a szurkolók csak közvetítéseken keresztül követhették kedvenc csapataikat. A korlátozások nem csak a klubok árbevételére, hanem ezzel párhuzamosan a játékosok piaci értékere is befolyásolt gyakoroltak, amelyek átlagosan 13-18%-os piaci értékvesztést eredményeztek, korábban becsült értékeikhez képest a legutóbbi átigazolási időszak legnagyobb értékű átigazolásait vizsgálva.

Kulcsszavak: labdarúgás, játékjog, sportgazdaság

JEL Kód: Z21

10.30716RSZ2124

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/4

Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSC-k (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.

Kulcsszavak: rövid ellátási lánc, rövid élelmiszer lánc, helyi élelmiszer, helyi termék, termelői piac

JEL Kód: Q13

10.30716RSZ2125

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/5

Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségekAbsztrakt magyarul.

Kulcsszavak: megújuló energiaforrások, Európai Uniós támogatások, Észak-Alföldi régió, területi sajátosságok

JEL Kód: H76, N54, Q42, R58

10.30716RSZ2126

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/6

A mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ez egy olyan gazdálkodási forma, ahol a megszerzett tudás és a gazdaság vagyona akár több generáción keresztül is képes a családon belül maradni. Ezért is lehet, hogy a generációváltás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. Az utódlás azonban számos akadályba ütközhet. A gazdaságátadás egyik legnagyobb nehézsége lehet, ha a családi gazdaság nem rendelkezik olyan utóddal, aki tovább vihetné a családi hagyományokat. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az állam és az európai unió is megpróbálja ösztönözni a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági tevékenység végzésére, ennek ellenére mégsem mondható túl népszerűnek. A felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mekkora a pszichológiai értelemben vett nyomás az utódokon a családi gazdaságuk átvételére, és ez a nyomás mennyire függ a gazdaság méretétől és az utód generációjától. A kérdőíves felmérést olyan családi gazdaságokkal végeztük el Karcagon, ahol aktuális az utódlás kérdése. A vizsgálat eredményei a megkérdezett gazdálkodók válaszai alapján azt mutatják, hogy az utódok nem érzik tehernek a gazdaság átvételét, sokkal inkább büszkék arra, hogy tovább vihetik családi hagyományaikat.

Kulcsszavak: utódlás, nyomás, családi gazdálkodók, Karcag

JEL Kód: Z00

10.30716RSZ2127

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/7

Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.

Kulcsszavak: kommunikáció, szervezeti kommunikáció, jövevényszavak, megfogalmazás, toborzás

JEL Kód: M54

10.30716RSZ2128

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/8

A permanens változás a szervezetek életének magától értetődő jelensége, amely minden nap érzékelteti hatását. A változásokra való reagálás egy szervezet számára a hosszú távú fennmaradás feltétele. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a változások hogyan hatnak a szervezetekre, milyen érzékelhető átalakulásokat és reakciókat váltanak ki, vagy generálnak a szervezetek működésében. Ennek megválaszolására félig strukturált interjúk keretében került sor Hajdú-Bihar megyei felsővezetőkkel, tulajdonosokkal. Eredményeink arra mutattak rá, hogy kiemelkedően fontos szerepet kap a változtatás végrehajtása során a következetesség, a csapatmunka és a folyamatos visszacsatolás. A vezetési feladatok a változtatás során átalakulnak, az egyes feladatok arányai eltolódnak. Az eredmények alapján érdemes újabb vizsgálatokat folytatni arra vonatkozóan, hogy a vezetési feladatok milyen szerepet töltenek be a szervezeti változások során.

 Kulcsszavak: változás, menedzsment, vezetési feladatok, szervezet

JEL Kód: M14

10.30716RSZ2129

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/9

„Az üvegplafon egy önbeteljesítő jóslat?! – Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében” megnevezésű kutatás során a nők munkaerőpiaci jelenléte került középpontba. A kérdőíves kutatás a nők karrierhez való viszonyulására kereste a választ, s célkitűzése volt felmérni, hogy vajon kompetencia, motiváció, vagy vezetői készségek hiánya miatt akadnak-e meg a nők bizonyos karrierszinteken.

A kutatás során betekintést nyertem a nők karrierhez való viszonyulásába, az önbecsülés kérdéskörébe, s igyekeztem felmérni bizonyos kompetenciákat, s vezetői készséget.

Eredményként elmondható, hogy a nőkmotivált résztvevői a munka világának, a 161 fős vizsgálat az Észak-Alföldi régióban valósult meg, s a kitöltők jelentős százaléka szeretne vezetői pozícióban dolgozni, a megfelelő képességük is meglenne hozzá. Viszont arra is választ kaptam, hogy önmaguk is építik gátjaikat a munkahelyre vonatkoztatva, hiszen sokan elégedettek a jelenlegi beosztásukkal, nem vágynak többre. Az üvegplafon munkahelyi jelenléte fontos, hogy megfelelő figyelmet kapjon, hiszen a nők jelentős részét képzik a munkaerőpiacnak.

 Kulcsszavak: nők, karrier, kompetencia, vezetés, üvegplafon

Jel kód: J24, J71, M54

10.30716RSZ21210

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/10

Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.

Kulcsszavak: tanya, újabb típusú nemzedékek, fiatalok, helybenmaradás, jövő

JEL Kód: Z00

10.30716RSZ21211

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/11

A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiinduló pontja a közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlására és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi és szekunder források alapján felépített – elméleti modell ismertetése. Az elméleti koncepción keresztül érintett téma gyakorlati jelentőségét elsősorban a természetességhez, a témát tekintve a gyógyvízhez és a gyógyvíz összetevőkből készült kozmetikumok vásárlásához és használatához történő visszatérés jelenti.

Az elméleti modell ismertetését követően az a kutatási modell-koncepció kerül ismertetésre, amelynek tényezői a kvalitatív kutatási eredmények által új determinánsokkal lettek kiegészítve. A kutatási modell-koncepció kétfázisú kvalitatív adatfelvétel eredményeinek az értelmezésével került kialakításra. Az adatfelvételekhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak. (1) Online tartalom megfigyelés (n=50) segítségével a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb tényezői lettek beazonosítva.. (2) Egyéni kutatási interjúk (n=20) segítségével az elméleti modell érvényessége lett vizsgálva, illetve a gyógyfürdők igénybevételének és a balneo kozmetikumok vásárlásának és fogyasztásának főbb változói lettek feltárva, kiemelve a tudatosan eltöltött szabadidőt, az egészségtudatosságot és a rekreációt előtérbe helyező vásárlói csoportosítás irányok beazonosítását.

Jelen publikáció a modellfejlesztés és a legfontosabb kvalitatív kutatási eredmények bemutatását helyezi a fókuszba.

Kulcsszavak: gyógyfürdők, balneo kozmetikumok, vásárlás, fogyasztás, rekreáció

JEL Kód: M31

10.30716RSZ21212

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/12

A tanulmány címében megjelölt téma bemutatásának kiindulópontja a Közép-magyarországi (elsősorban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez tartozó) gyógyfürdők igénybevételére és a balneo kozmetikumok vásárlásra és fogyasztására (különös tekintettel a Budapest Spas termékcsaládra, amely a BGYH Zrt. balneo kozmetikumcsaládja) ható tényezők közötti kapcsolatrendszert leíró – irodalmi, szekunder források és a kvalitatív kutatások alapján felépített – kutatási modell ismertetése. A kutatás ezen utolsó szakasza a kutatási modell koncepció alapján egyfázisú online kvantitatív adatfelvétel eredményének (n=218) az értelmezésével zárul. A tanulmányban alkalmazott módszerek egy-, két- (kereszttáblázatos) és többváltozós (főkomponens analízis és klaszterelemzés) módszerek. Az egyváltozós módszerek egy-egy kiemelt változó hangsúlyos szerepét mutatják be. A két- vagy többváltozós módszerek feltárják a vizsgált változók, illetve állításlisták közötti összefüggéseket a gyógyfürdők és balneo kozmetikumok témakörében.Az adatfelvételhez kapcsolódó célkitűzések (és eredmények) a következők voltak: A budapesti gyógyfürdők előnye, hogy viszonylag közel találhatók egymáshoz, ezért látogatási gyakoriságuk évente egy vagy több alkalommal történik. A Pest megyei gyógyfürdők a legkevésbé látogatottak, amelynek hátterében az itt található gyógyfürdők ismeretlensége állhat. A vizsgált budapesti gyógyfürdők látogatási gyakorisága az ismertségükkel, frekventáltságukkal és a szolgáltatáskörük szélességével magyarázható. A regionális gyógyfürdők leggyakoribb látogatási oka a felfrissülés, amely változó mögött az az ok húzódik meg, hogy a fogyasztók tudatos szabadidejükben keresik azokat a gyógyvizek adta lehetőségeket, amelyek által feltöltődhetnek, kikapcsolódhatnak. A rekreáció igénye viszont nem mutat eltérést az egyes korosztályok között, mivel minden korosztálynak szüksége van pihenésre és feltöltődésre. A gyógyfürdő szolgáltatások között megkülönböztethetőek alap-, kiterjesztett és extra csomagok, amelyek közül az alap- és kiterjesztett csomagokat inkább a nők, az extra csomagokat pedig főként a férfiak veszik igénybe. A gyógyfürdők igénybevételének az okai alapján is képezhetőek fogyasztói csoportok. Vannak fogyasztók, akik nyitottak és vannak, akik nem nyitottak a gyógyfürdőkkel kapcsolatos attitűdjeik tekintetében a gyógyfürdő szolgáltatások iránt. A gyógyfürdőket összességében regenerációs, betegségmegelőző, illetve rekreációs okokból veszik általában igénybe a fogyasztók. A balneo kozmetikumokat különösen a nők vásárolják, mind gyógyászati, mind preventív, mind pedig rekreációs céllal, illetve azért, mert antiallergénnek tartják ezeket a kozmetikai termékeket, azaz nem tartanak az allergia kialakulásának a kockázatától. A balneo kozmetikumok iránti nyitottság szempontjából létezik egy balneo kozmetikumok iránti nyitott és egy nem nyitott csoport, illetve egy olyan nyitott csoport, amely nem minden vizsgált tényezőt tekintve nevezhető nyitottnak.  A kutatás gyakorlati hasznosíthatósága a gyógyvizek minél szélesebb körű megismertetése mind a gyógyfürdők, mind a balneo kozmetikumok vonatkozásában.

Kulcsszavak: gyógyfürdők használata (Közép-Magyarországon), balneo kozmetikumok vásárlása és fogyasztása (Közép-Magyarországon), kvantitatív kutatás, kutatási modell, rekreáció

JEL Kód: M31

10.30716RSZ21213

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/13

A tanulmány az MNL, Országos Levéltárának feudáliskori forrásgyűjteményeiben  a zsidóság eredeti, még nem publikált dokumentumainak az összegyűjtésének tapasztalatait,  valamint komplex analízisét helyezi a középpontba a 18. század második felétől 1848-ig.

Az eredeti belső források felkutatása a kormányszervi iratok  áttekintésével vette kezdetét a vizsgált korszakban. A Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (A 39) illetve a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum (C 55)  állagai  olyan gyűjtemények,  amelyek a közigazgatás felsőfokú és másodfokú szerveinek a középfokú közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartásának dokumentumait őrzik. Amíg a Kancelláriai Levéltár forrásanyaga az általános ügyek, addig a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum állaga a zsidóságra vonatkozó ügyek iratanyagának őrzője. Az előzetes feltételezéseket beigazolva a gyűjtemények bőséges belső forrásanyagot tartalmaznak. A dokumentumok komplex analízisre engednek teret az iratanyag keletkezési idejére, számára, geográfiai megoszlására, valamint tartalmukra vonatkozóan. A források  a zsidóság történelmének alaposabb megismerését teszik lehetővé, letelepedésüket, gazdasági, kulturális, vallási életüket és a keresztény társadalommal való kapcsolatrendszerüket illetően. Úgy, hogy azok a korabeli zsidó társadalom tagjainak megfogalmazásában kerülnek a kutatók elé a dokumentumok lapjain. A  kutatási tapasztalatok alapján levonható következtetés, hogy a források döntő többsége Pest megyéből származik, azon belül is Pest városhoz köthető. Az újkori Magyar Királyságban élő zsidóság történelmének megismeréséhez célszerű ezeket a belső forrásokat felkutatni más megyék dokumentumanyagában is. Ezért jövőbeli célként fogalmazódhat meg a megyei levéltárak anyagainak átnézése. Ez lehetőséget biztosít annak összevetésére, hogyan egészíti ki az országos levéltár állagaiban megtalálható iratanyagot a megyei levéltári anyagok gyűjteménye. Ugyancsak előrelépést jelenthetne olyan adatbázis kialakítása, amely jelzet, név, hely, tárgymutató, rövid regeszta feltüntetésével összekapcsolná az országos és megyei levéltárakban fellelhető forrásokat. A rendelkezésre álló belső forrásanyag a 17-19. századi zsidóság eddig ismert történelmét árnyalhatja és új ismeretekkel gazdagíthatja.

 Kulcsszavak: Belső forrás. zsidóság, társadalomtörténet, gazdaságtörténet, kultúrtörténet

JEL Kód: 02 02 07

10.30716RSZ21214

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/14

2020-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára a tartalomközlés új formáját választotta. Az eddigi statikus közlésekkel szemben ezúttal a videógyártás eszközét alkalmazta, amely sokkal inkább kielégíti a mai közönség igényeit. A digitális történetmesélés vizuális és auditív elemek logikai összefűzésével előállított, megosztásra szánt tartalom. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészítendő videó középpontjában egy olyan eredeti levéltári irat álljon, amely mind a tartalmat, mind a megjelenést illetően alkalmas a figyelem felkeltésére. A bemutatásra szánt irategyüttes 1949-ben keletkezett. Iskolás gyermekek dolgozatait és rajzait tartalmazza, amelyek Sztálint köszöntik 70. születésnapja alkalmából. Az irat nemcsak látványos megjelenése, hanem történeti forrásértéke miatt is érdeklődésre tarthat számot. A gyermekek szövegei ugyanis a Sztálin köré épített vezérkultusz lenyomatai és hűen tükrözik a korszak propagandáját. A videót a YouTube-on publikáltuk.

Kulcsszavak: digitális történetmesélés, Sztálin, vezérkultusz, levéltár

JEL Kód: 02 02 07

10.30716RSZ21215

DOI: 10.30716/RSZ/21/2/15