1. Közművelődés a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában

Community culture in the National Archives of Hungary Bekes County Archive

Czégé Petra

Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közművelődési tevékenységét mutatom be. A 2000-es évek második felében meginduló „kapunyitás” eredményeinek számbavétele kapcsán a hangsúlyt rendezvényeinkre, ismeretterjesztő munkáinkra helyezem, nem megfeledkezve a történettudomány által nyújtott elengedhetetlen alapokról sem. Első lépésben 2006 óta rendszeressé váló őszi konferenciáink, főépületünkben kialakított állandó kiállításunk és időszaki tárlataink engednek betekintést a levéltári, valamint tudományos munkáinkba, láthatóvá téve a kezünk alatt megforduló iratanyagot is. Lehetőségünk volt megyei és országos rendezvényekhez való csatlakozásokhoz is, amelyek révén sikerül szélesebb körben bemutatkoznunk. Időközben a helyi és megyei sajtó képviselőivel is gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki, ezáltal ismeretterjesztő tevékenységünk saját kisebb kiadványainkon túl új fórumokon is teret kapott, tovább szélesítve közönségünket. Rendezvényeinkkel párhuzamosan formálódott és formálódik a mai napig levéltárpedagógiai tevékenységünk is. E téren is elsődleges célunk az intézmény megismertetése volt a fiatalabb korosztályokkal is, de már a kezdetekkor kidolgozásra kerültek konkrét történeti témákat feldolgozó programcsomagok. A hozzánk betérő csoportok is nem egyszer tovább vitték hírünket, társintézményünk munkatársai pedig saját látogatásuk után már több alkalommal vettek fel minket gyermekeknek szóló nyári táboruk programjába. Összességében tehát sikeres évtizedet tudhat magáénak levéltárunk. Az előttünk álló tíz évben pedig ezen alapokon tovább haladva igyekszünk megállni a helyünket a közművelődés egyre hangsúlyosabb területén.

Czégé Petra

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/1

2. Népi hagyományok, mesterségek kutatása – értékmentés a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél

Investigation of folk traditions, crafts – preservation of cultural values at the Folk Art Association of Hajdú-Bihar County

Hubert Erzsébet- Csapóné Riskó Tünde

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület (az Egyesület) küldetése a kortárs népművészet alkotóinak szakmai és érdekképviselete, a népi iparművészet értékeinek kutatása, bemutatása, fejlesztése. Az Egyesület rendszeres programjai között szerepelnek kutatómunkák, terepi és múzeumi anyaggyűjtések, alkotótáborok, évközi szakmai továbbképzések, kiállítások, országos és regionális konferenciák szervezése. Az Egyesület kiemelt rendezvényei közé tartoznak a Nemzetközi Fazekas Fesztivál és a Debreceni Kézműves Fesztivál. Alkotóházak, népi kézműves műhelyek közül alkotói dolgoznak a debreceni Tímárházban, fenntartanak műhelygalériákat (Nádudvar, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros). Az Egyesület kiemelt kutatásai között meg kell említeni:

  • A fazekasság területén közel két évtizede indította el az Egyesület a már kihaló félben levő debreceni kerámia újjáélesztését. Eredményeképpen a megyében és a városban nyolc fazekas foglalkozik a debreceni hagyományok modern feldolgozásával.
  • A textilművességben a cifraszűr, a szűrrátétes öltözetek megújítása, újjáélesztése.
  • A debreceni faművesség hagyományainak feltárása és újra tanítása.

Tanulmányunk ezen három területen elért kutatómunkánk és annak eredményeinek, valamint jövőbeli kutatási irányok bemutatására fókuszál.

Hubert Erzsébet_Csapóné Riskó Tünde

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/2

3. Levéltári nyitás a lakosság felé JNSZ megyében: miért és hogyan?

Archival opening to the public in JNSZ County: why and how?

Csönge Attila

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, más levéltárakhoz hasonlóan, az elmúlt három évtizedben fokozatosan nyitott a társadalom felé. A tanulmány azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy Szolnokon hogyan és miért következett be ez a nyitás. A legszegényebb megyék egyikében kis létszámkeret mellett működő közgyűjtemény a gazdasági válság éveiben nem leépítette tevékenységét, hanem új közművelődési projektekkel szakmai és társadalmi elismerést vívott ki magának. Az iratok gyűjtése és a tudományos kutatómunka mellett széles társadalmi kapcsolatokat kiépítő intézmény az országban első levéltárként valósított meg iskolások tanórán kívüli foglalkozásait célzó TÁMOP pályázatot. Sok éves munkával országosan is egyedülálló kapcsolatot épített ki a megye családkutatóival, melynek eredményeként 2017-ben már a második országos családtörténeti konferenciát rendezték meg nagy sikerrel. Időszaki kiállításaival nemcsak a levéltárosok kutatási eredményeit teszi közzé, de mára már a magánszemélyek iratajándékozásait is fellendítette. A levéltár ismertségének és elismertségének növelését nagyban előmozdította, hogy a helyi médiával is szoros kapcsolat épült ki. Bár a megyei levéltárak minisztériumi fenntartás alá kerültek, a levéltárosok továbbra is a helyi lakosság igényeinek kielégítését, a kiépített kapcsolatok megőrzését tekintik elsődleges feladatuknak.

Csönge Attila

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/3

4. „Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete

From the „just for the naked public good” drink to the Hungaricum; the faith of the pálinka

Harcsa Imre Milán

A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.

Harcsa Milán

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/4

5. A kiegészítő melléklet információtartalmának vizsgálata különböző tevékenységet végző vállalkozások példáin keresztül

Examination the information content of the notes to the financial statement through companies with different activities

KEREZSI DÓRA – BÉRESNÉ MÁRTHA BERNADETT – SÜTŐ DÁVID – FENYVES VERONIKA

Minden vállalkozásnak a gazdálkodásról, a számviteli törvénynek megfelelően, az éves beszámolóban, valós képet kell kialakítania a vállalat vagyoni-, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A vállalkozások beszámolók alapján történő értékelhetőségéhez egységes információ-szolgáltató rendszer szükséges. A beszámolók adatai a múltra vonatkoznak, és azokat a kiegészítő mellékletben kell magyarázatokkal kiegészíteni. A tanulmány 15 vállalat kiegészítő mellékletének információ-tartalmát vizsgálja annak függvényében, hogy azok mennyiben tesznek eleget a törvény által előírt kötelezettségeknek. A vállalatok szakértői mintavétel segítségével az élelmiszer kiskereskedelmi, szolgáltató és a feldolgozó iparból kerültek kiválasztásra. Az elemzésbe bevont vállalatok egyszerűsített éves és éves beszámolót készítenek. Mindhárom tevékenységi körhöz tartozó vállalkozások kiegészítő mellékleteiről elmondható, hogy leginkább az egyszerűsített éves beszámolót készítők esetében tartalmaztak több hiányosságot, míg az éves beszámolók kiegészítő mellékletei jobban kielégítik a törvény előírásait. Ennek oka lehet, hogy a különböző piaci szereplők különbözőképpen ítélik meg a kiegészítő mellékletek elkészítését és fontosságát is.

Kerezsi D_et_al

 

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/5

6. Közönségkapcsolati lehetőségek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában

PR Opportunities for MNL SZSZBML

Kujbusné Mecsei Éva

A megyei levéltáraknak napjainkban már nem csak a források őrzése, hanem azok megismerése-megismertetése, a helytörténeti kutatás segítése, a lokálpatriotizmus erősítése is feladatává vált, ami megkövetelte a nyitást, a különböző közönségkapcsolati formák kialakítását.A vármegye levéltára évszázadokon át a „titkok zárt tára” volt. A levéltárat képező utazóládát, benne a nemesi közgyűlés jegyzőkönyveit, ítéleteit és a birtokpereket kezdetben az alispán őrizte. Amikor már a megszaporodott iratok kinőtték a ládát, akkor a jól védhető várak egyikében találtak egy szobát számukra, ahonnan a 18. századtól felépült megyeházákba szállították át a mind több iratot magába foglaló levéltárat. Ettől kezdve gyakran előkerült a rendezés ügye a közigazgatás és igazságszolgáltatás számára fontos régi adatok előkeresése miatt. Az iratokat előbb a nótárius, majd a megbízott levéltárnok kezelte. Bár a 20. század elején már néhány levéltárba betértek a tudományos kutatást végző történészek közül a forrásokat fontosnak tartók, de a hely-, család-, származás-, nemességtörténet iránt érdeklődőknek inkább kikereste az adatokat a levéltáros, mert a nyilvános kutatáshoz nem volt eléggé rendezett, segédletelt az irat, illetve az infrastrukturális körülmények sem voltak biztosítottak, hiszen az iratraktárak mellett legfeljebb egy kis szűk szoba állt a levéltáros rendelkezésére.

Kujbusné Mecsei Éva másolata

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/6

7. A Meliusz Juhász Péter Könyvtár helyismereti gyűjtemény és fotótárának bemutatása

The local history- and photo collection of the Méliusz Juhász Péter Library

Nagyné Marton Andrea

A gyűjteményünkben található dokumentumok nélkülözhetetlen forrásai a helytörténeti kutatásnak. Célunk a kutatás során jelentkező igények kielégítése. Törekszünk arra, hogy a használóinkat minél sokoldalúbban tájékoztassuk Hajdú-Bihar megye, a történelmi Bihar, Hajdú vármegye és Debrecen múltjáról és jelenéről. Gyűjtjük, feldolgozzuk a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, Debrecennel és a megye településeivel kapcsolatos dokumentumokat. A teljesség igényére törekszünk. Nagy figyelmet szentelünk a helyi tartalmú, helyi kiadású, helyi nyomda által előállított, valamint helyi személy által alkotott kiadványok beszerzésére. 1968 óta végzünk helyismereti sajtófigyelést országos és helyi lapokból, 1990-től számítógépen folyik. 2013-tól a „JADOX Hajdú-Bihar Megyei Közös Helyismereti Gyűjtemény” elnevezésű adatbázisunk elérhető a honlapunkról. Helyi vonatkozású könyvbemutatókat, filmbemutatókat, kiállításokat, előadásokat szervezünk. Helytörténeti kutatók számára lehetőséget biztosítunk kutatási eredményeik bemutatására.

Nagyné Márton Andrea

DOI: 10.30716/RSZ/2018/1/7